"ÉGESD EL ŐKET!" Európai terror - A magányos merénylő legendája

Hankiss Ágnes írása a Magyar Idők hétvégi számában

 

A terrorizmussal kapcsolatos közbeszédben, sőt sokszor a szakértői elemzésekben is a „magányos farkas” képzete áll az értelmezés középpontjában. Noha maga a metafora is pontatlan: a farkasok nem egyedül, hanem falkában vadásznak. Ahogyan az is legfeljebb említésre érdemes, hogy a kifejezés – noha használata a dzsihadista terrorizmussal kapcsolatban vált közkeletűvé – az 1990-es évek végéről származik, a fehér faj felsőbbrendűségét hirdető két szélsőségestől, Tom Metzgertől és Alex Curtistől, akik a „szabadúszó terrorizmus” híveként arra biztatták követőiket, hogy taktikai megfontolásból mindig egyedül hajtsák végre a tetteiket.

 

A magányos elkövetés ötletét az al-Kaida emelte stratégiai szintre. Internetes fórumain, elsősorban az Inspire-en 2006-tól kezdve sorra jelennek meg ilyesfajta című cikkek: Hogyan harcolj egyedül? vagy Hogyan lehet létrehozni kis sejteket a központtól függetlenül? Kétezer-tizennégy szeptemberében már az Iszlám Állam szóvivője, al-Adnani intéz felhívást az iszlamistákhoz: harcoljanak egyedül, ahol csak lehet. Az ISIS fő internetes fórumán, a Dabiqon ad iránymutatást: „Nem szükséges túlbonyolítani a támadásokat mások bevonásával, bonyolult anyagok vásárlásával vagy gyönge lelkű egyénekkel történő kapcsolattartással.” Másik internetes felület, a Mujahideen Secrets pedig kifejezetten a magányos elkövetőknek szól, logóján farkas és Kalasnyikov látható.

A fő kérdés azonban az európai merényletek tükrében az: valóban magányosak-e a magányosnak látszó elkövetők? Vagy az esetek többségében csupán a felderítés torpant meg akkor, amikor egy-egy súlyos támadás után nem tudta visszafejteni azt a személyi láncolatot, amelyen keresztül a terrortámadás elkövetője kommunikációs vagy/és logisztikai támogatást kapott?

A Párizsba tartó Thalys nagy sebességű vonaton 2015. augusztus 21-én a 25 éves marokkói származású el-Khazzani tüzet nyitott az utasokra, egyiküket késsel is súlyosan megsebesítette. A támadónál a Kalasnyikovon kívül volt félautomata pisztoly és egy üveg benzin is. A vonaton utazó amerikai katonák gyűrték le. Bár az elkövető, aki Szíriából tért vissza Európába, több európai titkosszolgálat radarján is veszélyes radikálisként szerepelt, mozgását nem kísérték kellő figyelemmel. Vallomásában azzal védekezett, hogy Belgiumban éhezett, nem volt szállása, a vonaton csupán rabolni akart, a fegyvereket pedig egy parkban találta. Az eljárás során a hatóságokat az a vád érte, hogy nem tartják tiszteletben az ártatlanság vélelmét. A hivatalos nyilatkozatok sem tudták megerősíteni, hogy az elkövető kapcsolatban állna dzsihadista terrorszervezetekkel. „Jelenleg Khazzani csupán távoli kapcsolatba hozható az Iszlám Állammal és a szervezet operatív tagjaival, azt viszont már tudjuk, hogy ugyanakkor érkezett Európába, mint Abdelhamid Abaaoud” – nyilatkozta a párizsi Terrorizmuselemző Központ, a CAT (Centre d’Analyse du Terrorisme) igazgatója, Jean-Charles Brisard. Noha éppen ő volt az, akinek az ugyanekkor, 2016 telén megjelenő, Az Iszlám Állam külső műveletei és a francia–belga kapcsolat című, rendkívül adatgazdag tanulmánya eltérő következtetés alapjául szolgálhat.

BELÉPÉSI PONTOK

Valóban olyan távoli volt-e a kapcsolat, ahogyan első és második ránézésre hihették még az eljáró hatóságok is? Nem szükséges messzebb mennünk, mint a CAT adatbázisáig, amelyből Jean-Charles Brisard és társszerzője, Kevin Jackson is dolgozott. A tanulmányban közzétett adatok egy része egyébként a magyar Terrorelhárítási Központtól kapott információkra épült. Nem kell mást tennünk, csak összekötni a szálakat, és világossá válik a szoros kapcsolat a magányosnak látszó Thalys-merénylő, a párizsi és brüsszeli merényletekben kulcsszerepet játszó Abaaoud és rajta keresztül az ISIS vezetése között.

El-Khazzani a balkáni útvonalon menekültként érkezik Magyarországra 2015 nyarán. Barátja és harcostársa, Abdelhamid Abaaoud az ISIS külső műveleti parancsnokságának egyik vezetője volt Szíriában, majd ő is menekültként érkezett vissza Európába. Abaaoud nem csupán a Bataclan-terrortámadás egyik tervezője és elkövetője volt, hanem hosszú időn keresztül különböző terrorista műveleti sejtek irányítója és összekötője is a frankofón csoportok és a szíriai vezetés között. De kapcsolatban állt el-Khazzani azzal az algériai Bilal Csatrával is, akit Magyarországon vesznek nyilvántartásba, és akit június–júliusban Abaaoud küld előre, és bíz meg azzal, hogy térképezze fel a balkáni útvonalat, a határellenőrzés mikéntjét és az embercsempészés lehetőségeit. Útja során Bilal Csatra folyamatosan informálja Abaaoudot és el-Khazzanit a várakozási időkről és útvonalakról. A menekültként érkező terroristákat kisebb csoportokban indítják útnak. Abaaoud és el-Khazzani augusztus elsején még együtt költöznek be ugyanabba a budapesti hotelbe, majd negyedikén szétválnak, és más-más irányban hagyják el Magyarországot. Ha azonban a kapcsolati háló felől közelítjük meg a kérdést, érdemes tovább böngészve és bogozva a szálakat felrajzolni Abdelhamid Abaaoud hátterét.

Természetesen jómagam csupán olyan adatokból dolgozhattam, amelyek a titkosszolgálatok előtt ismertek, és a kutatás számára hozzáférhetők. Ez az írás egy készülő hosszabb tanulmány része, a források tételes bemutatásától itt most el kell tekintenem. Az adatokból felrajzolható – még ha rengeteg aprómunkával és számos megmaradó fehér folttal is – az a hálózat, amely megmutatja, hogy a magányosnak vagy elszigeteltnek feltételezett elkövetőket valójában hány lépés, illetve láncszem választotta el az ISIS központi vezetésétől.

Szíriában 2013-ban az Európa elleni támadások tervezéséért és szervezéséért felelős külső műveleti parancsnokságon belül alakult meg a francia és belga radikálisok különböző csoportjait tömörítő KAM (Katibat al-Muhajirin), amelynek tagjai együtt laktak és harcoltak ugyanazokban az egységekben. Az ISIS külső műveletei olyan erős személyi kapcsolati hálóra épültek, amely sok esetben nem is szíriai, hanem európai eredetű volt. Számos tagjuk már otthon is egy sejthez tartozott. Sokan megérkezésük pillanatától fogva a visszatérésre készültek, ezért a közösségi médiától távol tartották magukat. A KAM első vezetője ugyanabból a belgiumi „gateway group”-ból, vagyis átjárást, hozzáférést, belépési pontot biztosító csoportból, a Sharia 4-ből került ki, mint amelyiknek Abaaoud vagy Najim Laachraoui, a párizsi támadások bombakészítője és a Zaventem repülőtér egyik robbantója is a tagja volt. A gateway group különben a 2000-es évek találmánya: olyan szervezet, amely még a törvényes kereteken belül, de a legitimitás legszélén egyensúlyozva nyújthat segítséget finanszírozáshoz, utaztatáshoz, kiképzéshez vagy toborzáshoz.

Abaaoud az összekötő az ISIS szíriai központja és a francia kisvárosról elnevezett Verviers-hálózat között, amelynek a tagjai Törökországon és Görögországon keresztül térnek vissza Európába 2014-ben. Ez az első átfogó hálózat, amely rendelkezik biztonságos házzal (safe house), fegyverekkel és vegyi anyagokkal. Tagjai közül ketten Abaaouddal és az ISIS szóvivőjével, vezetőjével, al-Adnanival együtt vettek részt egy líbiai kiképzőközpont létrehozásában. Ebből a líbiai csapatból érkeztek egyébként a tuniszi Bardo múzeum és a szúszai tengerpart merénylői is.

Hány lépésben juthatunk el a magányosnak látszó el-Khazzanitól al-Adnaniig? Egészen pontosan egy láncszem szükséges hozzá: maga Abaaoud. A Zaventem repülőtér elleni merénylet terve eredetileg a belga bírósági jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Verviers-sejt célpont-listáján szerepelt. Noha nem ők, hanem egy évvel később Ibrahim el-Bakraoui és Najim Laachraoui hajtják végre. Az egyik mobiltelefonban, amelyet Abaaoud Görögországban használt, a nyomozók vázlatokat találtak egy bombát szállító kézikocsit toló emberről Zaventem és Érkezés felirattal. Bizonyosan nem csak az Abdeslam kihallgatása miatt szükséges gyorsítás miatt, vaktában választottak célpontot a támadók.

Az ISIS külső műveleteinek legfelsőbb irányítói közé számít a belgiumi születésű Abu Ahmad (Osama Atar) is. Dzsihadista veterán, korábbi rakkai kiképzőtiszt, többszörös börtönviselt, aki az után, hogy az intenzív médiakampány hatására 2012-ben kiszabadul, Szíriába utazik. Ő az, akit a vallomásokban „a menekültek eligazítójaként”-ként emlegetnek. Abu Ahmad a brüsszeli merénylőknek, a Bakraoui fivéreknek az unokatestvére. Elsősorban a logisztikáért felelős, például hamis útlevelekkel látja el az indulókat. A külső műveleti egységek infrastruktúrájának a biztosítását bizonyos Abu al-Faransi végzi, az egykori francia idegenlégiós, a lefejezéseknek is aktív résztvevője.

KÉZIKÖNYV BOMBAGYÁROSOKNAK

Abaaoud barátai közé tartozott a brüsszeli zsidó múzeum elleni támadást végrehajtó Mehdi Nemmouche is, akit sokáig – az Abaaoudhoz fűződő kapcsolata feltárulásáig – szinte mindenki „magányos farkas”-nak gondolt. Amikor Nemmouche 2012 decemberében megérkezik Szíriába, már Abaaoud a KAM vezetője. Nemmouche, akárcsak a zaventemi robbantó és párizsi bombagyártó Laachraoui, korábban az ISIS titkosszolgálatának, az Amniyatnak dolgozott, és Aleppóban mindketten részt vettek nyugati és helyi foglyok őrzésében és feltehetően bántalmazásában vagy akár meggyilkolásában is.

Forrás: Reuters

Terrorelhárítók bemutatója Brüsszelben. Függő helyzetben

Nemmouche egyébként együtt indul el Európába bizonyos Ibrahim Boudinával. A Cannes-Torcy-sejthez tartozó Boudina 2012-ben utazik Szíriába, majd 2014-ben bombakészítő kézikönyvvel, kapcsolati névlistával, titkosított kommunikációra vonatkozó instrukciókkal és sok pénzzel tér vissza Franciaországba, ahol letartóztatják. Első számú célpontjai között szerepel a Charlie Hebdo szerkesztősége és Nizza. De végül egyik merényletet sem ő hajtja végre. Az előbbit a Kouachi testvérek, akik olyan műveleti sejt tagjai, amelyből hárman 2004-ben Fallúdzsába utaznak, amely akkoriban az al-Kaida vezetőjének, al-Zarqawinak az irányítása alatt áll. Chérif Kouachi a börtönben kerül szoros kapcsolatba az al-Kaida európai hálózatának kulcsfiguráival. Például azzal a Djamel Beghallal, aki 2001-ben a párizsi amerikai követség megtámadására készült. Beghal mentora pedig az az Abu Hamza al-Masri volt, aki beszervezte a hírhedt Richard Reidet, a cipőbombás merénylőt és a 9/11-ben is érintett Zacarias Moussaouit. Kouachi a börtönben ismeri meg Amedy Coulibalyt is, a párizsi kóserboltban elkövetett mészárlás végrehajtóját, aki párizsi zsidó iskolák megtámadását is tervezi. A börtönben találkoznak, és együtt látogatják meg a terrorista Beghalt Muratban. A nizzai terrortámadás utáni nyomozás során válik világossá, hogy a nizzai merénylő, Mohamed Bouhlel korábban már kapott üzenetet a Kouachi fivérektől. Bouhlelt a francia belügyminiszter „gyorsan radikalizálódott magányos elkövető”-nek nevezi, aki válása és anyagi gondjai miatt radikalizálódott. Hasonlóképpen jellemzi őt néhány nappal a merénylet után például a brit The Telegraph cikke is. Bouhlel gyakran látogatott el Tunéziába, utoljára nyolc hónappal a nizzai támadás előtt. Csupán egyetlen személy, egy közös harcostárs „láncszeme” választotta el például az an-Nuszra Front vezetőjétől.

RANDEVÚ KISKŐRÖSÖN

De vessünk egy pillantást egy másik francia kisvárosról elnevezett sejtre, a Trappes-hálózatra is. Walid Hamam szír „menekültként” érkezik Görögországba. Előtte Libanonban al-Adnanival közös egység tagja. Hozzájuk tartozik az a Mohamed-Aggad is, aki a Bataclan-támadás egyik elkövetője lesz. Mohamed-Aggad szeptember 9-én érkezik meg Magyarországra. Itt veszi fel őt Abdeslam, aki, mint köztudott, négyszer fordul Szíria és Európa között, ebből háromszor Magyarországon át. Abdeslam Budapesten és Kiskőrösön veszi fel a párizsi merénylőket.

A frankofón elkövetők tehát központi irányítás alatt álló műveleti sejtek tagjai voltak, akik Szíriából jöttek vissza, és kiképzésüket a KAM-ban kapták. Ami persze nem zárja ki a rossz gyerekkor vagy családi problémák szerepét a radikalizálódás lelki folyamatában. De terrorelhárítási szempontból mindez édesmindegy ahhoz a tényhez képest, hogy egyetlen együkről sem állja meg a helyét nemhogy a „magányos farkas” feltevés, de még az sem, hogy csupán helyi iszlamista sejtek vagy radikális közösségek hatására váltak volna terroristává. Egyetlen láncszemnél több egyiküket sem választotta el az ISIS központjától és vezetésétől.

Vizsgáljuk meg a 2016. decemberi berlini kamionos támadást is ebből a szempontból! Elkövetője, Anis Amri szülőföldjéről, Tunéziából szökik meg a börtönből, és érkezik meg Európába 2011 áprilisában. 19 éves, de 16-nak mondja magát.

A szicíliai menekülttáborban lefejezéssel fenyegeti a keresztényeket, megtámad egy segítőt, és gyújtogat. Eljárás indul ellene, ám 2015 júniusában a tunéziai hatóságok utazási dokumentumokat küldenek neki, és az olaszok kiengedik. Amri azonban nem megy vissza Tunéziába, hanem Svájc felé veszi az irányt, majd onnan álnéven lép be Németországba. Lopáson kapják, megtámad egy biztonsági őrt is, de elengedik. Novemberben a német elhárítás VP01 fedőnevű informátora jelenti, hogy Amri bekapcsolódott az ISIS németországi vezetőjének, az iraki Abu Walaa-nak a sejtjébe, és Kalasnyikovot készül vásárolni. Abu Walaa-val (alias Ahmad Abdullah) egy Simeonovic nevű német–szerb kapcsolja össze, aki annak az iskolának az igazgatója, ahová Amri menekültként tanulni jár.

Az informátor jelenti azt is, hogy Amri merényletre készül. Ekkor már megfigyelés alatt áll, lehallgatják. Berlinbe megy, de a németek féltik a forrást, és taktikai okból várnak. A merényletet követően a sajtóban számos helyen úgy jellemzik Amrit – amit jó ideig a hatóságok sem cáfolnak –, mint eredetileg cseppet sem vallásos vagy fanatikus menekültet, aki börtönbe kerül, és itt radikalizálódik. De kapcsoljuk csak össze a különböző forrásokból fellelhető adatokat: legalább két figyelemre méltó dolgot találunk. Az a műveleti sejt, amelynek Amri is tagja, bizonyos Abu Hanifán keresztül kapcsolódik közvetlenül az európai irányítóhoz, Abaaoudhoz. A másik: Amri unokatestvére, az ISIS tuniszi csoportjának a tagja Amrival mindvégig – már jóval a börtönbe kerülése előtt is – titkosított alkalmazáson, a Telegramon keresztül rendszeres üzeneteket vált.

Az Abaaouddal való kooperáció a tunéziai terrortámadások elkövetőinek az esetében is dokumentálható. A tuniszi Bardo Nemzeti Múzeum merénylője menekültként szállt partra Szicíliában. A Bardo múzeumban 22 ember hal meg. Ő is és a 38 halálos áldozattal járó szúszai tengerparti támadás elkövetője is abban a szabratai táborban kapott kiképzést, amelynek a finanszírozását Abaaoud szervezte meg. Bár a külföldi műveletek tervezésében és végrehajtásában Abaaoud főszereplő volt, de későbbi kihallgatási és bírósági jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindig két tunéziai főnök utasítására várt. Az egyik Abu al-Tunisi, akit „emir of the foreigners”-ként, azaz a külföldi harcosok parancsnokaként emlegetnek. Őt nevezte meg műveleti irányítójaként a Düsseldorfban tervezett, de meghiúsult támadás kiszemelt elkövetője is. Abaaoud másik főnökének a nevét a forrás védelme miatt ez idáig nem adták ki.

A Manchester Aréna elleni terrortámadás elkövetőjéről, Salman Abediről még kevés adat áll rendelkezésre. Annyit azonban tudunk, hogy Abedi a merénylet elkövetése előtt néhány nappal érkezett haza Líbiából, ahol ott élő öccse az ISIS-szel való kapcsolata miatt már letartóztatva is volt. Abedi, mielőtt visszatért Angliába, a Nemzetközi Terrorelhárítási Intézet adatai szerint Sabrathába utazott, hogy az ISIS ottani terrorszervezetének operatív embereivel találkozzon. A rendőrség úgy nyilatkozott, hogy Abedi valószínűleg magányos elkövető. A The Guardian cikke szerint Abedi nem dzsihadista, csupán egy vodkakedvelő tinédzser volt.

A Rumiyachon, a Dabiqot felváltó iszlamista fórumon 2016. november 7-én, vagyis néhány héttel a berlini támadás előtt kifejezetten a lehetséges „magányos farkasok”-nak javasolják a kamionos támadást, taglalva az előnyöket, tanácsokat adva, milyen járműre van szükség, hogyan kell azt vezetni, és milyen célpontokat célszerű választani. Akkor teszik közzé, amikor Anis Amri már javában ugyanerre készül. Júliusban az orlandói terrortámadás után Telegram-csatornát nyitnak, amelyen kifejezetten Berlin megtámadására szólítják fel a „magányos farkasokat”. A berlini merényletet követően pedig a magányos elkövetésre buzdító propaganda még nagyobb sebességre kapcsol. Egy Sufyan al-Khayyati nevű felhasználó például a Facebook-oldalán kifejezetten hozzájuk intézi a szavait: „Öld meg őket, mészárold le őket, taposd el őket, égesd el őket, rúgd őket, használj fel minden eszközt a hitetlenek megölésére, akár civilek, akár katonák…”

Volna itt azonban valami furcsaság, nehezen értelmezhető párhuzamosság. A propaganda a potenciális magányos farkasokat szólítja meg, és látja el tanácsokkal, a nagy európai terrortámadásokat viszont kivétel nélkül az ISIS olyan operatív emberei tervezték meg, és hajtották végre, akik, mint láttuk, közvetlen kapcsolatban álltak az Iszlám Állam külső műveleti parancsnokságával.

A felkészülést pedig nemigen segítheti elő, ha közben minden lehető csatornán közhírré teszik a célpontjukat vagy a módszerüket. Megfontolandó a kérdés, még ha első hallásra képtelennek vagy túlzásnak tűnhet is: a magányos elkövetőkre építő stratégia meghirdetése és zászlóra tűzése voltaképpen több-e, mint puszta propaganda, félrevezető látszat, amely egyrészt a lélektani hadviselést, a fenyegetettség szétterítését, másrészt a közgondolkodás és a terrorelhárítás tévútra terelését szolgálja?

A szerző címzetes egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszékének oktatója

 

Könyvajánló

Arc és Álarc

Online ár:
2 500 Ft
Arc és Álarc

Arc és Álarc

Arc és Álarc

Magyarország 1956–1959

„Egyetlen külföldit se tájékoztattak arról sem, hogy Nagy Imre visszatért a száműzetésből, arról nem is beszélve, hogy perbe fogták és kivégezték. A hír sötét árnyékot vetett a külföldi elvtársakra. A maguk burzsoá vagygyarmati országaiban oly gyakran vezettek felháborodott tüntetéseket, igazságot követelve, magasabb béreket, a nők jogait, dicsőségesen és félelem nélkül, önfeledten rohamozták meg a kormányzati épületeket, gyújtottak fel buszokat és újságkiadókat. Itt azonban, egy fejlettebb kommunista államban már fel is akasztották és eltemették őket anélkül, hogy ennek az ostromtól sebzett városnak a lakói akár csak megnyikkanhattak volna.”
Online ár:
3 500 Ft
Magyarország 1956–1959

„Hazájának, Nemzetének hű fiaként”

Online ár:
1 750 Ft
„Hazájának, Nemzetének hű fiaként”