A kötet az „emberarcú” szocializmus embertelenségét, az ’56-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást mutatja be.
Forrásértékű dokumentumok idézik fel a párt által vezérelt ítélkezés rémségeit, tárják elénk a „proletariátus ellenségeit” megsemmisítő rendszer eszközeit. „Elvtársak! Tanuljunk gy kis osztályharcot a fasizmus igazságszolgáltatásától!” – kezdte egyik beszédét a Legfelsőbb Bíróság elnöke 1957-ben. A könyvből kibontakozik az is, hogyan törte meg a Kádár-rendszer a jog megcsúfolásával a jogász-értelmiség gerincét, hogyan kényszerítette pályájuk elhagyására a keveseket, akik nem hajoltak meg a terror parancsa előtt, és hogyan töltötte be a helyüket olyanokkal, akik buzgón vállalkoztak arra, hogy törvényalkotóként, bíróként, ügyészként kiszolgálják a megtorlás gépezetét.